Kevin M. Murphy elemző közgazdászként számos, a mindennapjainkat is erősen érintő kérdés megértéséhez járult hozzá közgazdaságilag megalapozott, ugyanakkor szellemes magyarázatokkal. Murphy az úgynevezett "chicagói gondolkodásmód" jeles képviselője, szívesen foglalkozik olyan területek racionális, közgazdasági vizsgálatával és modellezésével is, amelyek túlmutatnak a hagyományos közgazdaságtan látókörén. Példa erre a különböző szenvedélybetegségek vagy éppen az élet értékének a vizsgálata. Fő szakterülete a munkagazdaságtan, s egyik érdeme, hogy ő adott elsőként magyarázatot a munkaerő képzettségéhez kapcsolódó béregyenlőtlenségek növekedésére.

Murphy 1997-ben elnyerte a John Bates Clark-díjat, amely a közgazdasági Nobel-díj után a legelismertebb megtiszteltetés. Sokszínű, egyben gondolkodásra ösztönző - s vélhetően a magyarországi gazdasági problémák gyökereinek megértéséhez is hozzásegítő - munkássága késztette arra a Rajk László Szakkollégiumot, hogy a Neumann János-díjjal tüntesse ki a professzort. Ennek kapcsán készült műveiből ez a válogatáskötet.