Ezen a weboldalon sütiket (cookie) használunk annak érdekében, hogy javíthassuk a felhasználói élményt és jobb szolgáltatást nyújthassunk. Rendben!
   

165 éve hunyt el a rémtörténetek klasszikusa, a detektívtörténetek szülőatyja, Edgar Allan Poe

Alinea Klasszik
2014-10-07 00:00:00

165 éve hunyt el a rémtörténetek klasszikusa,
a detektívtörténetek szülőatyja, Edgar Allan Poe

Poe, Edgar Allan Poe

Alig több mint 40 évet élt, több műfajban is maradandót alkotott. Misztikus, titokzatos históriái, rémtörténetei, a klasszikus horror alapművei mellett az első detektívtörténeteket is neki köszönhetjük, melyek mintaként szolgáltak az utódoknak. 165 évvel ezelőtt hunyt el Edgar Allan Poe (Boston, 1809. január 19. – Baltimore, 1849. október 7.), halálának körülményeit máig rejtély övezi, olyan, mintha saját maga írta volna. Művei több mint másfél évszázaddal később is kiállják az idők próbáját, a mai olvasó számára is izgalmasak. 

A képen Christiano Siquera alkotása Edgar Allan Poe-ról, mely két klasszikus művére, A fekete macska című elbeszélésre és A holló című versre is utal. A kép forrása: http://www.cuded.com/2012/10/vector-illustrations-by-cristiano-siqueira/

Edgar Allan Poe-t sokan a horror és a misztikus történetek XIX. századi mestereként tisztelik, de azt talán kevesebben tudják, hogy ő alkotta meg a világirodalom első detektívfiguráját is: C. Auguste Dupin alakja 1841-ben A Morgue utcai kettős gyilkosság című történetben szerepelt először, s mintaként szolgált a későbbi híres magánnyomozó-figurákhoz. Sherlock Holmes megalkotója, Sir Arthur Conan Doyle ezt írta: „Poe műveiből egy új irodalom fejlődött ki... Hol voltak a detektívtörténetek, míg Poe életet nem lehelt beléjük?”

A Morgue utcai kettős gyilkosság című történet narrátora így jellemzi barátját, Dupint: „... hányszor kellett tudomásul vennem és megcsodálnom – bár ismerve gazdag szellemét, nem volt számomra váratlan – Dupin ritka elemzőtehetségét! Ő maga sem tagadta, milyen örömet szerez neki ez a játék, és milyen nagy kedvét leli, ha nem is éppen kiteregetésében, de gyakorlásában. Halk, visszafojtott nevetéssel dicsekedett, hogy a legtöbb ember úgy tűnik fel neki, mintha ablakot hordana a mellén – és ezt az állítását meglepő és közvetlen tényekkel nemegyszer rajtam bizonyította be. Viselkedése ilyenkor hűvös és teljesen személytelen volt, szeme üres, máskor oly árnyalt tenor hangja fülsértően magas, és ezt csak állításainak meggyőző tisztasága és szabatossága enyhítette. Ha ebben a hangulatában láttam, el-elgondolkoztam a „kettéhasadt lélek” régi elméletén, és azzal szórakoztam, hogy Dupint két embernek képzeltem el: egy alkotónak és egy elemzőnek.” 

   
Poe, Morgue utca, Lugosi

Edgar Allan Poe népszerűségét jelzi a számos filmadaptáció is: több mint 300 film kapcsolódik a nevéhez az IMDb nemzetközi filmadatbázisban. Történeteinek feldolgozásai mellett sok olyan filmet ihletett, melyeknél szerzőként jegyzik, de a történet csak lazán kapcsolódik az eredeti Poe-íráshoz. A harmincas-negyvenes években például a horrorfilmek első sztárjai, a Drakulaként hírnevet szerzett magyar származású Lugosi Béla és a Frankenstein alakításáról ismert Boris Karloff több Poe-filmben is szerepelt. A hatvanas években Roger Corman producer nyolc filmet készített Poe művei alapján, melyek visszatérő sztárja volt Vincent Price és Peter Lorre. Az 1963-as A holló című filmjének érdekessége, hogy az idős Boris Karloff is játszott benne, s egy kisebb szerepben a fiatal Jack Nicholson is megjelent. Az 1968-as Különleges történtek című filmben három neves rendező (Frederico Fellini, Louis Malle és Roger Vadim) vitt filmre egy-egy Poe-történetet, köztük a magyar utalással induló Metzengerstein címűt, többek között Alain Delon, Brigitte Bardot, Jane Fonda főszereplésével. Összegyűjtöttünk néhány plakátot: A Morgue utcai kettős gyilkosság három feldolgozása (1932, 1954, 1987), hat film a hatvanas évekből, további három az ezredforduló utánról.

A Morgue utcai kettős gyilkosság 1932-ből, Lugosi Béla főszereplésével.

 
Poe, Morgue utca, Val Kilmer Poe, Morgue utca, Karl Malden

A Morgue utcai kettős gyilkosság két további filmadaptációjának plakátjai: az 1987-es film Rebecca De Mornay, Val Kilmer és George C. Scott, az 1954-es Karl Malden főszereplésével készült.

     
Poe, Vincent Price, Usher, Roger Corman Poe, Vincent Price, Roger Corman Poe, Vincent Price, A holló, Roger Corman, Boris Karloff, Peter Lorre

Roger Corman filmjei: Az Usher-ház (1960) és A kút és az inga (1961), A holló (1963) plakátja.

Poe, Vincent Price, Ligeia, Roger Corman Poe, Vincent Price, A vörös halál álarca, Roger Corman Poe, Bardot, Fonda, Delon, Fellini, Roger Vadim

Roger Corman két további Poe-feldolgozása: Ligeia (1964) és A Vörös Halál álarca (1964). A Különleges történetek (1968) három sztárrendező egy-egy rövid Poe-adaptációjával. 

Poe, Az áruló szív Poe, Az áruló szív Poe, A holló, John Cusack

Az áruló szív című Poe-novella 2009-es és 2010-es filmfeldolgozásainak plakátjai, valamint a 2012-es A holló című film plakátja, melyben John Cusack alakította Edgar Allan Poe-t.

   
Edgar Allan Poe, emlékkő, sírkő   Poe, szobor, Boston, A holló

Edgar Allan Poe emlékköve Baltimore-ban.

Edgar Allan Poe szobra szülővárosában, Bostonban.

Edgar Allan Poe műveiből két válogatáskötet jelent meg az Alinea Kiadó Klasszik sorozatában. A fekete macska című kötetben kilenc elbeszélés, köztük A Morgue utcai kettős gyilkosság, A Vörös Halál álarca, Az áruló szív is megtalálható. Az elveszett lélegzet című kötetben további 11 elbeszélés, köztük Az Usher-ház pusztulása, a Ligeia, a Beszélgetés egy múmiával, és Poe legismertebb verse, A holló is szerepel. (A fekete macska tartalomjegyzéke itt,  Az elveszett lélegzeté itt olvasható. A kötetek oldalán bele is lehet olvasni néhány elbeszélésbe.) A holló című vers Tóth Árpád, a novellák Poe műveinek klasszikus fordítói, Babits Mihály és Pásztor Árpád fordításában szerepelnek a kötetekben.   

„Látnok!”, búgtam, „szörnyü látnok! ördög légy, madár vagy átok!
Hogyha istent úgy félsz, mint én s van hited, mely égre száll,
Mondd meg e gyászterhes órán: messze mennyben vár-e jó rám,
Angyal-néven szép Lenórám, kit nem szennyez földi sár,
Átölel még szép Lenórám, aki csupa fénysugár?”
S szólt a Holló: „Soha már!”

„Ez legyen hát búcsúd!”, dörgött ajkam, „menj, madár, vagy ördög,
Menj, ahol vár vad vihar rád és plútói mély határ!
Itt egy pelyhed se maradjon, csöpp setét nyomot se hagyjon,
Torz lelked már nyugtot adjon! hagyd el szobrom, rút madár!
Tépd ki csőröd a szivemből! hagyd el ajtóm, csúf madár!”
S szólt a Holló: „Soha már!”

(Részlet Edgar Allan Poe: A holló című verséből. Tóth Árpád fordítása.) 

Tartalomhoz tartozó címkék: blog klasszik
Keresés az oldalon
Kiemelt termékek
2.450 Ft 1.960 Ft
3.450 Ft 2.760 Ft
4.950 Ft 4.455 Ft
2.950 Ft 2.360 Ft