Fahéj: az érzékek fűszere régi és új receptekben

Sörleves

„Három meszely fehér sört kell venni, kevés fahéjat, citromhéjat és annyi cukrot, hogy édes legyen, mindezt együtt felforralják, nyolc tojásnak sárgáját egy csuporba ütik, s lassanként egy fél meszely tejsűrűt öntenek bele, mindezt összehabarják, s azután a forró sört bele teszik, újra összehabarják, s hosszasan metszett pirított zsemlyére öntik.” (Németh Zsuzsána: Magyar szakácskönyv. Alinea Kiadó, 2010. 62. recept) 

Rántott zsemlyeszeletek vörösborral

„Hosszas zsemlyéből késfoknyi vastagságú szeleteket vagdalnak, ezeket befőtt gyümölccsel megkenegetik, azután ismét egy szelet zsemlyét tesznek reá; most jól megcukrozott vörös borba áztatják, ezután felhabart tojásba mártják, reszelt zsemlyével meghintik és sertészsírban kirántják. Lehet vörös borból, lisztből, cukorból s fahéjból tésztát csinálni, s a közönséges zsemlyeszeleteket belemártják és kirántják.” (Németh Zsuzsána: Magyar szakácskönyv. Alinea Kiadó, 2010. 561. recept) 

Sült csirke tejfeles lévvel

„Piríts három-négy szelet zsemlyét, ’s rakd egy óntálba, melyet előbb vajjal kikentél szép rendbe, ’s hintsd meg szerecsendió-virággal, fahéjjal, sóval, és a sült csirkét, midőn még szaftjában vagyon, vond le a nyársról, darabold öszve, ’s illendően rakd a zsemlyére úgy, hogy a tagok természetes rendjekben legyenek. Hintsd meg fűszerszámmal, mint előbb, tölts reá savanyú tejfelt, és jóféle tehénhúslevet, de ne sokat, amennyi levet akarsz tudniillik néki adni. Imitt-amott apró írós vajat rakj hegyibe, född be, és izzó tűzön forrald fel, ’s melegen add fel.” (Simai Kristóf: Némely étkek készítési módja. Alinea Kiadó, 2011. 227. recept)

Torta fahéjjal Simai Kristóf feljegyzése szerint

„Végy egy nyújtódeszkára fél font szitált nádmézet, fél font öszvetört mondulát, fél font friss írós vajat, fél font munt lisztet, egy lat mozsárban tört fahéjat, hogy jó barna legyen tőle a tészta, ’s keverd mind jól öszve, ’s üss reá három vagy négy tojás sárgáját, és nyújtófával csinálj belőle tésztát, de mezételen kézzel ne sokat nyúlj hozzá, hogy a vaj el ne olvadjon közte. Ha jól öszveverted a nyújtófával, egy tortátának való bádogtálra nyújts egy kis ujjnyi vastagságú tésztát, azon tésztából karimázd körül egy hüvelknyi vastagságúra, tölts belé akármiféle liktáriomot, metélj melegített késsel azon tésztából hosszú vékony szálokat, ’s csinálj rostélt fölibe. Kend meg vízzel egyvelített ’s felvert tojással, hintsd meg szitált nádmézzel, melyet a félfontnyiból félretettél evégett, és süsd meg, mint egyéb tortátát. Egy kis óra elég neki, hogy megsüljön.” (Simai Kristóf: Némely étkek készítési módja. Alinea Kiadó, 2011. 549. recept) 

Fahéj eszencia

„Négy uncia fahéj apróra törve üvegbe tétetik s tizenhat uncia jó borszesszel felegyíttetik, az üveg jól becsinálva langy vagy még jobban hideg helyen tíz napig állva hagyatik. Most tisztáját le kell tölteni, megmaradt alját kisajtolni s itató-papiroson megszűrve a többihez elegyíteni s jól dugaszolva tartani.” (Németh Zsuzsána: Magyar szakácskönyv. Alinea Kiadó, 2010. 92. tipp a Gazdasszonytárból)