Ezen a weboldalon sütiket (cookie) használunk annak érdekében, hogy javíthassuk a felhasználói élményt és jobb szolgáltatást nyújthassunk. Rendben!
   

Oscar Wilde és a Dorian Gray arcképe

Alinea Klasszik
2016-10-16 00:00:00

Oscar Wilde és a Dorian Gray arcképe

 

Oscar Wilde, Dorian Gray arcképe

Oscar Wilde egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe 1890-es, a Lippincott's havi magazinban való megjelenésekor botrányt kavart. Ezt követően maga a szerző dolgozta át művét, módosított rajta, s újabb fejezetekkel bővítette. Ez, a könyvként 1891-ben megjelent változat vált a világirodalom egyik meghatározó darabjává, a „Könyvek, melyeket mindenképp el kell olvasnod listák szinte kihagyhatatlan tagjává. Magyarul Kosztolányi Dezső fordításában élvezhetjük a regényt.   

Oscar Wilde (Dublin, 1854. október 16. Párizs, 1900. november 30.) születésének 162. évfordulója alkalmából bemutatjuk a Dorian Gray arcképe publikálásának történetét, utóéletét, s idézünk néhány szállóigévé vált gondolatot is a könyvből. (Az évforduló alkalmából megemeltük Oscar Wilde könyveire adott kedvezményt.)

Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) 160 évvel ezelőtt, 1854. október 16-án született Dublinban. Tanulmányait többek között a híres dublini Trinity College-ban és Oxfordban folytatta. Első verseskötete (Poems) 1881-ben magánkiadásban jelent meg, s sikert hozott számára Amerikában is. 30 évesen Londonban megházasodott, két gyermekük született. Wilde környezete figyelmét feltűnő öltözködésével, különc viselkedésével egyaránt magára vonta. Írásait, stílusát, nyelvezetét kedvelték, elismerték. Íróként, újságíróként tevékenykedett, különböző prózai műfajokban alkotott. (Apaként mesélt gyermekeinek is, ennek gyümölcsei A boldog herceg és más mesék (1888) és a Gránátalmaház (1891) című kötetetek szebbnél szebb meséi.)

36 évesen, 1890-ben írta egyetlen regényét, a Dorian Gray arcképét. A regény első változata a Lippincott's havi magazin 1890 júliusi számában jelent meg, más művek társaságában. Az irodalomtörténeti leírások szerint a  lap szerkesztői ötszáz szó terjedelmű szöveget kihúztak a leadott kéziratból, a szerző tudta nélkül. A mű így is botrányt kavart, erkölcstelennek ítélték a kritikusok. Oscar Wilde igyekezett megvédeni művét, de maga dolgozta át azt a könyvként való megjelenés előtt: hat új fejezetet írt hozzá, s törölt néhány nyíltan dekadens megfogalmazást és homoerotikus utalást. (Új fejezetek a magazinban megjelent első változathoz képest a 3., 5., 1518. fejezetek. Az eredetileg utolsó, 13. fejezetet két részre osztotta Wilde, ezzel 20 fejezetes lett a regény.) A Dorian Gray arcképe könyvként már ebben, a Wilde által átdolgozott változatban jelent meg 1891-ben a Ward Lock & Co. kiadónál, s került be később a világirodalom legismertebb és legelismertebb művei közé.

A regénynek több magyar fordítása is van, a századelőn készült első változatok után 1922-ben a Genius Könyvkiadó felkérésére az akkor 37 éves Kosztolányi Dezső készített egy fordítást. Ez a változat terjedt el, melyben a nyelv két mestere találkozik: Oscar Wilde zseniális szófordulatait, brilliáns megfogalmazásait Kosztolányi nagyszerűen ültette át magyarra.  

 

Oscar Wilde, Dorian Gray, 1890, első megjelenés, Liippincott's magazine Oscar Wilde, Dorian Gray, 1891, első kiadás, könyv, Ward Lock and Co.

A Lippincott's havi magazin
1890 júliusi számának címlapja,
melyben a Dorian Gray arcképe 
első változata megjelent.

A Dorian Gray arcképe könyvként megjelent első kiadásának címlapja (1891). 
A Ward Lock & Co. kiadó számára a kor elsimert illusztrátora, Charles Rickett tervezte a borítót. 

Szállóigék a Dorian Gray arcképéből

Oscar Wilde számos gondolata ma már szállóigévé vált. Idézünk 15 figyelemre méltó gondolatot a Dorian Gray arcképéből:

„A világ igazi titokzatossága az, ami látható, nem az, ami láthatatlan.”

„Aki szerelmes, az fölülmúlja önmagát.”

„A kísértéstől csak egy módon szabadulhatunk, úgy, hogy engedünk neki.”

„Ma az emberek tudják mindennek az árát, de nem tudják semminek az értékét.”

„A hűségesek csak a hétköznapi oldalát ismerik a szeretetnek; a hűtlenek ismerik a szeretet tragédiáit.”

„Barátaimat a szépek, ismerőseimet a jellemesek, az ellenségeimet az okosak közül választom ki. Ellenségeink kiválasztásában sohase lehetünk eléggé óvatosak.”

„A nyers erő még csak megjárja, de a nyers okosság, az egyszerűen kibírhatatlan.”

„Azok a könyvek, melyeket a világ erkölcstelennek nevez, olyan könyvek, melyek megmutatják a világnak tulajdon hitványságát.”

„A világon csak egy rosszabb dolog van annál, ha beszélnek rólunk, az pedig az, ha egyáltalán nem beszélnek rólunk.”  

„A férfi azért nősül, mert fáradt, a nő azért megy férjhez, mert kíváncsi: így mind a ketten rosszul járnak.”

„A fiatalemberek hűek akarnának lenni, de nem tudnak, az öregemberek hűtlenek akarnának lenni, de nem tudnak.”

„Egyikünk se tudja elviselni másokban a saját hibáit.”

„Az önvádban van valami fényűzés. Ha önmagunkat korholjuk, úgy érezzük, senki másnak nincs joga korholni bennünket.”

„Ha boldogok vagyunk, akkor mindig jók vagyunk, de ha jók vagyunk, akkor nem vagyunk mindig boldogok.”

„Mindenre a világon képes lennék, hogy visszakapjam az ifjúságom, csak arra nem, hogy tornásszam, hogy korán keljek, és hogy becsületes, hasznos polgár legyek.”

(Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe. Kosztolányi Dezső fordítása)

Dorian Gray a filmvásznon

A Dorian Gray arcképe számos filmet is ihletett, már a némafilmek időszakában is. Az első filmváltozat 1910-ben, egy évtizeddel Oscar Wilde halála után készült. 1918-ban magyar némafilmet is készítettek a regény alapján: Dán Norbert Az élet királya című filmjében a később a rémtörténetek sztárjaként világhírűvé vált Lugosi Béla játszotta Lord Henry Wotton szerepét, akkor még Olt Arisztid művésznéven. (Sajnos nem maradt fenn kópia a filmből.)

Az egyik legismertebb, ma már klasszikus filmfeldolgozás 1945-ben készült, George Sanders, Hurd Hatfield és Donna Reed főszereplésével. Albert Lewin filmjét három Oscar-díjra jelölték, egyet meg is nyert: a fekete-fehér filmek között a legjobb operatőri munkáért járó díjat Harry Stradling kapta. A legjobb női mellékszereplőnek jelölt Angela Lansbury Sylil Vane alakításáért Oscar-jelölést és Golden Globe díjat kapott.

2009-ben Oliver Parker vitte filmre Dorian Gray történetét, melyben a címszerepet Ben Barnes, a fiatalambert befolyása alá vonó örök cinikus, Lord Henry Wottont Colin Firth alakította.  

Dorian Gray arcképe, film, 1945, George Sanders Dorian Gray arcképe, film, 1973 Dorian Gray, film, 2009, Oliver Parker, Ben Barnes, Colin Firth
Három, a Dorian Gray arcképét feldolgozó film plakátja: Albert Lewin 1945-ös filmjeHurd Hatfield, egy 1973-as TV-film Shane Briant, és Oliver Parker 2009-es feldolgozása Ben Barnes címszereplésével.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: blog klasszik
Keresés az oldalon
Kiemelt termékek
2.450 Ft 1.960 Ft
3.450 Ft 2.760 Ft
4.950 Ft 4.455 Ft
2.950 Ft 2.360 Ft